## Az akkugyárak ellen küzdő civil szervezetek szakmai tudásközpontokká váltak az évek során
A hazai politikai környezet egyre elnyomóbbá válásával, a civil szervezetek számára viszont kézzelfogható eredmények elérése válik lehetővé. Ezt Éltető Andrea és Ritz Judit kutatói tanulmányukban is hangsúlyozzák, amely a magyar akkumulátoripar visszásságait felróni kívánó két civil csoport, a Göd-ÉRT Egyesület és a Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület (MIAKÖ) tevékenységét vizsgálja az Orbán-kormány időszakában. A kutatók arra keresnek választ, hogy ezek a civil szervezetek miként képviselték a lakosság érdekeit egy olyan politikai térben, amely egyre inkább korlátozta a társadalmi részvétel lehetőségeit.
A tanulmány megállapítja, hogy a két csoport folyamatos innovációval alkalmazkodott a civil aktivizmus mozgásterének szűküléséhez, és olyan szakmai tudásközpontokká váltak, melyekhez más civil szervezetek, újságírók és szakértők fordulnak információkért. A kutatás szempontjából különösen fontos megjegyezni, hogy a kormányzat számos eszközzel próbálta csökkenteni a társadalmi részvétel lehetőségeit, beleértve a közmeghallgatások kiüresítését, a jogi eljárások elhúzódását, a közadatokhoz való hozzáférés nehézségeit is, valamint a civil szervezetek politikai megbélyegzését.
A Göd-ÉRT Egyesület létrejötte 2020-ra vezethető vissza, közvetlenül összefüggvén a Samsung SDI gödi akkumulátorgyárának felépítésével. Az egyesület célja a gyár működésének kontrollálása; demonstrációik között szerepelt a „Göd nem játszótér!” feliratú rendezvény, amit egy játszótéri helyszínen tartottak szimbolikus értelemben. A demonstrációk célja mindig is az volt, hogy felhívják a figyelmet a gyár környezeti kockázataira és a helyi lakosság érdekeire.
A Göd-ÉRT Egyesület több jogi eljárást indított a Samsung gyár környezethasználati engedélye ellen, hiszen aggályaik merültek fel a gyár által kibocsátott zajszint és a lakossági panaszok kezelése kapcsán. Az egyesület szakértői zajméréseket rendeltek el, és ezt követően benyújtott panaszokat készítettek, amelyek több mint 2000 bejelentést tartalmaztak.
Ezzel szemben a Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület 2023 márciusában alakult, fő célja a CATL debreceni gyárának megépítése ellen való tiltakozás. Az egyesület tevékenysége folyamán nyílt leveleket írtak az önkormányzatnak és a cégeknek, népszavazást kezdeményeztek, valamint demonstrációkat szerveztek, hogy kifejezzék aggodalmaikat a gyár működésével kapcsolatban.
A MIAKÖ tevékenysége is arra irányult, hogy valós közmeghallgatások során szóhoz jussanak, miközben a kormányzat 2023 áprilisában lehetővé tette, hogy a közmeghallgatásokat online formában tartsák, megfosztva a nyilvánosságot a közvetlen érintkezési lehetőségektől. A szervezet tehát aktívan részt vett az online közmeghallgatások során is, és jogi lépéseket tett a CATL működésével kapcsolatosan.
Mindkét egyesület sikeresen pozicionálta magát a tudásközpontok szerepében, a jogi ismeretek, az iparbiztonság és a környezetvédelmi monitoring révén. A kormányzati elnyomás ellenére tehát a civil aktivitás nem csupán nem csökkent, hanem szakmai bárrá nőtte ki magát, amelyhez már kormányzati és szakmai döntéshozók is fordulnak segítségért.
A jövőt illetően a civil szervezetek, mint a Göd-ÉRT és a MIAKÖ példái mutatják, hogy a szociális felelősségvállalás és a társadalmi kérdések iránti elkötelezettség továbbra is kulcsfontosságú. A civil társadalom előrelépése a hatalmi struktúrákkal szemben bizonyítja a demokratikus mozgástér megőrzésének fontosságát.
