## Egyajánlatos Tender és Mészáros Lőrinc V-Hídja a MÁV-Tól
Az utóbbi évek tendenciái arra mutattak, hogy a közbeszerzési eljárások közül az egyajánlatos tenderek aránya visszaesett, azonban az elmúlt időszakban ez a trend megváltozni látszik. 2026. február 27-én a V-Híd Vagyonkezelő Kft. 5,2 milliárd forint értékben nyerte el a MÁV négy részből álló tenderét, amelyen rajtuk kívül senki más nem tett ajánlatot. Az említett cég irányítása alatt álló projektek, mint például a sínhegesztési és speciális karbantartási munkák, súlyos kérdéseket vetnek fel a közbeszerzési piacon tapasztalható verseny mentessége kapcsán.
A tender kiírása során, amelyet a MÁV Pályaműködtetési Zrt. indított, különböző szakmai feltételek, például a szükséges szakképesítések és a referenciamunkák miatt, a versenyfeltételek súlyosan szűkítették a résztvevők körét. Az eljárásban a V-Híd Vagyonkezelő Kft. keretszerződései 36 hónapra szólnak, és alvállalkozóként részt vesz a Swietelsky Vasúttechnika Kft. és az Acélhidak Gyártó-, Szerelő és Mérnöki Szolgáltató Kft. is.
Egy rendkívül szoros piachoz és specifikus követelményekhez való alkalmazkodás következményeként a V-Híd Kft. átfogó referenciákkal és professzionális háttérrel pályázott. A cég vezetője, Mészáros Lőrinc, aki Magyarország leggazdagabb embere, évek óta dominálja az építőipart, különösen a közbeszerzéseken. Érdekesség, hogy az összes ajánlattevő hiánya a tenderen meglehetősen figyelemfelkeltő.
A Közbeszerzési Hatóság adatai szerint az egyajánlatos közbeszerzések számának emelkedése a piaci verseny hiányát is tükrözheti, amely a speciális igények következtében érvényesülhet. A MÁV eddigi tapasztalatai alapján, ahol az egyajánlatos eljárások aránya tartósan magasabb a hazai átlaghoz képest, fennáll a gyanú a közpénzek átláthatóságának és hatékony felhasználásának kérdéséről is.
A jelenlegi helyzet arra figyelmeztet, hogy az egyajánlatos közbeszerzések még mindig jelentős kockázatokat rejtenek, különösen, ha a nyertes vállalat kapcsolatban áll a politikai elit képviselőivel. A MÁV tendereinél tapasztalható alacsony ajánlattevői szám nemcsak hogy elgondolkodtató, hanem jogszabályi és etikai szempontból is aggályos. Az átláthatóság, a verseny és a közpénzek megfelelő felhasználásának megőrzése érdekében a jogalkotóknak sürgős intézkedéseket kellene hozniuk a közbeszerzési rendszer reformjára.
Ezzel párhuzamosan a Korrupciókutató Központ Budapest (CRCB) legfrissebb kutatásai is rávilágítanak, hogy a MÁV-nál a verseny nélküli, egyetlen ajánlattevővel kötött megállapodások aránya a hazai közbeszerzések átlagánál magasabb, ami felveti a korrupciós kockázatok lehetőségét.
A közbeszerzési eljárások struktúrájának átláthatóságát és tisztaságát tehát égető szükség biztosítani, hogy a közpénzek felhasználása a közérdek szolgálatában történjen, és a társadalmi felelősségvállalás elve érvényesüljön.
