A közérdekű adatokért folytatott harc, amely 2025-ben vált különösen éles kihívássá
Az Átlátszó 2025-ben folytatta elhivatott munkáját a közérdekű adatok nyilvánosságáért, rengeteg adatot tárt fel a közpénzek felhasználásáról. Az év során néha elegendő volt egy egyszerű adatigénylés, máskor viszont a bíróságokhoz kellett fordulniuk, hogy hozzáférjenek a kormányzati szervek által titkolt információkhoz. A legfontosabb ügyek között található a Nemzeti Sport állami megvásárlása, amely a költekezés átláthatósága szempontjából kiemelkedő példátársítás.
2022 szeptember végén az állam megvásárolta a Nemzeti Sport kiadóját, ám a vételárat nem hozták nyilvánosságra. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő üzleti titokra hivatkozva elutasította az adatigénylésünket, így pert indítottunk. A bíróság mindkét fokon a Vagyonkezelőt kötelezte a dokumentum kiadására, és végül 2025 januárjában kiderült, hogy 3,5 milliárd forint közpénzt használtak fel a vásárlásra.
A propagandabüdzsé titkai
Másik fontos ügy a propagandakampányok részleteinek megismerése volt, amelyeket a Nemzeti Kommunikációs Hivatal kötött 2019 és 2022 között, összesen 125 milliárd forint értékben. Az első válasz, amelyet a hivatal adott, az volt, hogy a kért információk nem állnak rendelkezésre. Azonban sikerült pert nyernünk az iratokért, melyekből kiderült, hogy a hirdetések közpénzből a Rogán Antal exfelesége által birtokolt cégen keresztül is megjelentek.
GYSEV-részvények vásárlása – újabb szálak a pénzért folytatott küzdelemben
2024 szeptemberében a kormány megvásárolta a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt. (GYSEV) Strabag által birtokolt részesedését, de a vételárat nem publikálták. Az Építési és Közlekedési Minisztérium hivatkozott a döntéselőkészítésre, amikor megpróbáltuk kikérni az adásvételi szerződést, ezért pert indítottunk. A bíróság első és másodfokon is nekünk adott igazat, így az iratnak nyilvánosságra kell kerülnie, hogy megtudhassuk, mennyi közpénzt költöttek el a GYSEV-részvényekre.
A honvédség szolgálati villái – elszámoltatásra várva
Nem maradtak figyelmen kívül a honvédség luxusingatlanai sem, amelyeket a kormány saját érdekeinek megfelelően használt fel. Egyes információk szerint Ruszin-Szendi Romulusz, a vezérkari főnök, 1 milliárd forintért „építtetett magának” egy szolgálati villát. Az ingatlan a HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt. tulajdonában volt, amit az ügyvédje nem akart elismerni. Kértük az adatokat a vásárlásról és a felújítási költségekről, ám elutasították, és így szintén pert indítottunk, amely végül kedvezően zárult számunkra.
Kínai szerződések a közmédiában – titkos megállapodások feltárása
Hszi Csin-Ping kínai elnök 2024-es budapesti látogatását követően, a Magyar Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap is részesült a magyar-kínai megállapodásból. Az MTVA azonban nem adta ki a kötött szerződéseket, ezért itt is pert kezdeményeztünk. A bíróság tavaly bejegyzett elsőfokú ítélete is a dokumentumok kiadására kötelezte a közmédiát, ami megmutatta, hogy milyen mértékben létezett a magyar közmédia és Kína közötti együttműködés, beleértve a munkatárscseréket és technológiai közreműködéseket.
Az idei évben sikerült elérnünk, hogy a közérdekű adatok nyilvánossága erősebb alapokon álljon. Az adatigényléssel 2026-ban is folytatni kívánjuk a munkánkat, hogy még több fontos információ kerüljön a nyilvánosság elé, ezzel is segítve a társadalom átláthatóbbá tételét.
Erdélyi Katalin
