Negyedik éve Magyarország az EU legkorruptabb országa
A Transparency International (TI) legújabb, 2025-ös Korrupció Érzékelési Indexe (CPI) szerint Magyarország helyzete tovább romlott. Az ország immáron negyedik éve tartósan az Európai Unió legkorruptabb státuszát viseli, ami aggasztó jele a jogállamisági problémákra, amelyek továbbra is rendszerszintű korrupciót táplálnak. Az elmúlt 13 év során, 2012 óta, Magyarország összesen 15 pontot veszített az indexen, és 38 helyet csúszott vissza a világranglistán, amely már 182 ország teljesítményét méri a közszférát érintő korrupcióval szembeni védettségük alapján.
A CPI alapján a pontok 0-tól (legegyszerűbben korrupt) 100-ig (legkevésbé korrupt) terjednek, Magyarország pedig a legfrissebb rangsorban 40 pontot kapott, ami egy pontos csökkenést jelent tavalyhoz képest. Ezzel a globális listán a 82. helyről a 84. helyre csúszott vissza, ez az eddigi legrosszabb eredménye hazánknak a története során.
Az index szerint Magyarország 2012 óta fokozatosan csökkentette a pontszámát, ami arra utal, hogy a kormányzat képtelen volt hatékony intézkedéseket hozni a korrupció megfékezésére. Érdekes megemlíteni, hogy 2025-re Magyarországhoz hasonlóan teljesítettek olyan országok, mint Bulgária, Burkina Faso és Kuba, ami rávilágít a hazai korrupciós helyzet komolyságára.
Az egyes uniós államok teljesítménye között is mély különbségek figyelhetők meg. Hazánk a legrosszabbul teljesítő nemcsak az unióban, hanem a közép- és kelet-európai régióban is, ahol a balti államok, mint Észtország, jelentős javulást mutatnak a pontszámaikban. A visegrádi országok között a Csehország és Lengyelország a javulás jeleit mutatja, míg Szlovákia és Magyarország visszafejlődése aggasztó.
A TI jelentése a magyar helyzetről részletesen foglalkozik a 2022-ben indított feltételességi eljárással is, amely az EU által megfogalmazott 27 jogállamisági és korrupcióellenes vállalást szem előtt tartotta. A három éves időtartam alatt a várt eredmények nem valósultak meg, így továbbra is érezhető a rendszerszintű korrupció hatása. A jelentés hangsúlyozza, hogy az intézkedések közül sok nem volt alkalmas a probléma gyökeres kezelésére.
A magas szintű korrupció esetei között említik a Magyar Nemzeti Bank körüli botrányt, ahol legalább 270 milliárd forint közpénz tűnt el nyomozás nélkül. A közbeszerzési rendszer továbbra is a korrupció melegágya, ahol a legnagyobb állami megbízásokat kormányközeli érdekeltségek nyerik el. Az uniós támogatások is jelentős mértékben csökkentek, 2025-re 1,1 milliárd eurónyi támogatás elvesztése várható jogállamisági problémák miatt.
Ahelyett, hogy előrelendülne a helyzet, a jelentés egyre aggasztóbb képet fest: ha a kormány nem hajtja végre a szükséges korrupcióellenes intézkedéseket, Magyarország számára a következő évek jelentős pénzügyi források elvesztéséhez vezethetnek.
