Már a katonai erőket is kampánycélokra használja a Fidesz?
Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter reggeli interjúját beharangozó videója kissé laza hangvételével tükrözi, hogy a miniszter mennyire veszi komolyan a miniszterelnök által említett, állítólagos ukrán fenyegetést. A katonák már meg is érkeztek a kulcsfontosságú energetikai létesítményekhez, ezzel a kormány újabb lépést tett a politikai kampánycélú hisztériakeltés irányába. Az utóbbi hetek elemzései is arra utalnak, hogy a kormánypárt próbálja eszkalálni a magyar-ukrán feszültségeket, kihasználva a háború rémképét a választási kampányban.
Felmérések szerint a Fidesz eddigi kampánystratégiái nem igazán váltak be. Az egyre növekvő közhangulat elégedetlensége mellett a kormánypárt számára ez az egyetlen hatásos üzenet maradt: „ha nem marad továbbra is hatalmon az Orbán-kormány, akkor háborúra számíthatunk”. A kormány politikai nyilatkozatai, plakátjai és a provokatív mesterséges intelligencia által gyártott tartalmak mellett a katonák közterületeken való megjelenése is hozzájárul a háborús félelmek fokozásához.
Történtek már hasonló esetek Magyarországon: 2015-ben a menekültválság, majd a COVID-19 járvány idején is szemtanúi lehettünk a katonai készültség bevezetésének. Egyetlen esetben sem igazolódott, hogy szükség lett volna e lépésekre. Ugyanakkor nem elképzelhetetlen, hogy bizonyos helyzetek tényleg indokolnák a kritikus infrastruktúra védelmét. Ám a kormány eddigi érvei az ukrán fenyegetés kapcsán nem támasztották alá az állításaikat.
Egy katonai támadás lehetősége Ukrajna részéről, amely Oroszország ellen harcol, egy NATO-tagállamot támadjon meg, katonailag abszurd felvetés. A kormány érvelése, miszerint az ukrán vezetés be akar avatkozni a magyar választásokba, politikailag is tarthatatlan, hiszen egy ilyen akcióval pont, hogy erősítené a jelenlegi kormányt.
A legnagyobb kérdés azonban az, hogy ha valamilyen hamis zászlós műveletre sor kerülne Magyarországon, az milyen következményekkel járna a kormány számára. A katonai jelenlét mellett, ha a kormány nem tudja megvédeni az országot, komoly politikai kockázatot vállal. Az uniós és NATO-tagállamok szolgálatai is nyomozhatnak egy esetleges támadás ügyében, és az eredmények függvényében a választók reakciója kiszámíthatatlan lehet, főleg figyelembe véve a kormány iránti szkepticizmust.
