2025. júliusában Magyarországon egy súlyos aszály sújtotta a mezőgazdaságot, így a Fidesz-kormány 4,7 milliárd forint közpénzt különített el az Országos Vízügyi Főigazgatóság számára az aszály kezelésére. A célzott intézkedések között szerepelt az árkok, patakok és folyók rendbetétele, melyek közül a Zagyva partjának letarolása vált a legismertebbé. A vízügyi hatóságok titkolózása ellenére, a nyilvánosság számára eddig ismeretlen részletek láttak napvilágot, külön kérésekre és adatgyűjtő eljárásokra válaszolva.
A hosszú hetek óta tartó csapadékhiány a júliusi, 30 fok feletti hőségben vált különösen drámaivá. Az Orbán-kormány sürgős intézkedéseket hozott, és az Országos Vízügyi Főigazgatóság átkutatta a vízgyűjtő területeket, beleértve többek között a tisztítási és kotrási munkákat is. A vízgazdálkodás érdekében érkező tételadatok között a Zagyva melletti szakasz korábbi mederrendezése 30 millió forintba került, amely részét képezte a 4,7 milliárd forintos keretösszegnek.
Egy közadatigénylés keretében kérdések merültek fel az évek során, hiszen a Vízügy többször is elzárkózott a részletes pénzügyi adatokat nyilvánosságtól való közzétételétől. A vizsgálat során a hatóságok kiemelték, hogy 2026 áprilisában a Fidesz választási vesztesége után váratlanul közölték az eddig titkolt költségvetési kiadásokat. A 4,7 milliárd forintból pontosan 4,69 milliárd forintot használtak fel – szétbontva, nyolc kategória szerint – így például 2,165 milliárd forint ment vízépítési beavatkozásokra, míg 1,011 milliárdot gépészeti munkákra.
A közölt kiadások között a mederkotrási és parttisztítási akciók dominálnak, melyek során különböző gyomnövényektől és uszadékoktól tisztították meg a vízes élőhelyeket. Az átláthatóság érdekében a közreadott információkat a nyilvánosság számára is elérhetővé tették egy térkép formájában, ahol az egyes projekteket és költségeiket lehetett böngészni.
Az aszályhelyzet kezelése a természetvédelmi szempontokat is felveti – a Zagyva-part kiirtása alatt több védett állat élőhelye is veszélybe került, így a természetvédők hangot adtak ellenérzéseiknek az akciókkal szemben. A Magyar Madártani Egyesület figyelmeztetett arra, hogy a beavatkozások nemcsak a madarak számára jelentenek kockázatot, hanem akár a teljes ökoszisztémát is súlyosan érinthetik.
A vízügyi intézkedések körüli viták rávilágítanak arra a feszültségre, ami a vízgazdálkodás és a környezeti védelem között húzódik. A kotrás következményeként a Földöntúli kiáramlás visszafogása mellett a számos élőlény – halak, kétéltűek, és különböző madárfajok – is érintetté vált. A témában irányuló lakossági és civil észrevételek érezhetően tovább növelik a tulajdonos eljárási felelősség kérdéskörét.
Az események folyamata és következményei nyomán világosan megmutatkozik, hogy a vízügyi igazgatóságok felé irányuló közadatigénylések nem csupán a költségek átláthatóságát, hanem a természetvédelmi szempontok védelmét is megkívánják, a párhuzamosan zajló politikai diskurzusok közepette.
