A Budapest-Belgrád vasútvonal: ahol az emberek számítanak a legkevésbé
A Budapest-Belgrád vasútvonal építése immár nem csupán egy beruházás, hanem a korrupció és a rossz tervezés mintapéldája. Miközben a projekt célja elvileg a kínai áruk Európába szállításának meggyorsítása lenne, az építkezések során rendre háttérbe szorul a helyi lakosok és az utasok érdeke.
Hazai és szerb problémák: eltérő körülmények, közös kudarc
Szerbiában több mint egy tucat letartóztatását hozta magával a vasútépítés körüli botrány, amelyet egy tragikus baleset robbantott ki. Az újvidéki vasútállomás előtetőjének leomlása 15 ember életét követelte, és hónapokon át tartó tiltakozás-sorozatot indított el. Eközben Magyarországon a projekt zajtalanul halad előre, még ha a költségek drámaian meg is haladják a szerb oldalon tapasztalhatóakat.
A beruházás magyar részén Dunavarsány például szimbolikus példája annak, hogyan vágnak ketté egy települést egy kíméletlenül megtervezett projekttel. A lakosok azt tapasztalhatják, hogy a vasútvonal elválasztja őket egymástól anélkül, hogy megfelelő gyalogos aluljárók létesülnének, vagy hogy az alapszintű közúti kapcsolatokat fenntartanák. Mindez egy olyan zajvédő fal árnyékában történik, amelynek kialakítása sokkal inkább emlékeztet egy települések közötti falra, semmint egy modern infrastruktúra részére.
A vasúti projekt „balta módra” tervezése
A „vasúti keresztmetszet balta módra” történő megtervezése a szakmai kétkedéssel határos megoldások sorát vonja maga után. Egyoldalú zajvédő falak épülnek ott, ahol erre volt tér – míg másutt a házak tövében semmilyen védelem nem nyújt enyhülést a zaj- és rezgésproblémákra. Ráadásul még az alapszolgáltatások hiánya is jellemzi az állomásokat: az utasok nem tudják aluljárón át elérni a peronokat, így a vasúti pálya átszelése napi kockázattá válik.
Korrupció és kiszervezések: a kínai hitel árnyéka
Az építkezést a kínaiak finanszírozzák, de a kivitelezést számos szinten tovább passzolva helyi alvállalkozók végzik, akik közbeszerzési gyakorlatok végtelen láncolatán keresztül emelik meg a költségeket. A helyzetet tovább súlyosbítja a maffiahálózatok részvétele, és az a tény, hogy a projektet olyan cégek irányítják, amelyek háttere finoman szólva is átláthatatlan.
A helyi lakosok pedig egyre inkább úgy érzik, hogy ők csupán díszletek a háttérben. Miközben a projekt célja az Európai szállítási infrastruktúra szolgálata lenne, valójában a települések életminősége és az utasélmények jelentős romlásával járhat.
Szerb tiltakozások és magyar közöny
Szerbia különösen heves reakciókkal válaszol a vasútépítés során feltárt korrupciós botrányokra és műszaki hiányosságokra, Magyarországon azonban a projekt csendben halad. Nincs igazi felügyelet a költségek és műszaki megvalósítások felett, miközben a magyar szakasz több pénzbe kerül, mint a szerb counterpart.
De van-e értelme egyáltalán a projektnek? A déli szakasz hiánya miatt az intenzív teherforgalom még évekig nem tűnik reálisnak. Ennek hiányában a vasútvonal mai állapotában sokkal inkább tűnik egy elhibázott koncepciónak, mint sem egy funkcionális infrastruktúrának, amely összeköt és fejlődést hoz.
Forrás: atlatszo.hu/kozpenz/2025/03/09/a-budapest-belgrad-vasutvonalon-az-emberek-szamitanak-a-legkevesbe/
