Békét ígért, új országokban támadott Trump – térképen a közelmúlt amerikai katonai műveletei
Donald Trump, aki a magyar kormánysajtó által a „béke elnökeként” bemutatott, első elnöki ciklusa alatt már hat alkalommal rendelt el katonai akciókat különböző külföldi országokban. Ez aggasztóan több, mint ahány katonai műveletet Biden vagy Obama adminisztrációja alatt végrehajtottak. Az Egyesült Államok ugyanis 2001 óta folyamatosan jelen van a Közel-Keleten, és míg Obama háborúellenes kampányokkal lépett a színre, Trump is csak eszkalálta a konfliktusokat, új frontokat nyitva, mint például a Karib-tenger környékén.
Orbán Viktor újévi beszédében a jövő évi választásokat illetően azt hangsúlyozta, hogy Magyarországnak választania kell a „brüsszeli háborús döntés” és az amerikai béketörekvések között. Az eseményhez kapcsolódó grafikákat a KESMA vidéki lapjai készítették, amelyek Trumpot békegalambok társaságában, míg az európai vezetőket katonai felszereléssel és tankokkal ábrázolták.
Csak három nappal a beszéd után Trump a Venezuelában végrehajtott katonai akció során a légierőt és a különleges erőket vetette be, amelynek végén elfogták az ország elnökét. Ezzel a lépéssel Trump már a hetedik katonai akciót rendelte el második ciklusa során, melynek eddigi célpontjai közé tartozik Szíria, Jemen, Irán és Nigéria is.
Trump elnöksége alatt – hogy a béke elnökének állítását támogassa – ígéreteket tett a „végtelen háborúk” befejezésére. Ám első elnöksége alatt éppen a háborús akciók számát növelte. Barack Obama, aki szintén a háború ellen kampányolt, nem tudott ígéreteihez hű maradni, hiszen ugyanúgy folytatta a katonai akciókat a Közel-Keleten.
Az Egyesült Államok számára az elnök, mint a hadsereg főparancsnoka, jogkörrel bír, hogy saját hatáskörében közel külföldi katonai akciókat indítson. Hivatalos hadüzenethez parlamenti jóváhagyás szükséges, de korlátozott katonai műveletekhez, mint például légicsapásokhoz, az elnök utasítása elegendő. A hivatalos jelentések szerint az elnökök 2001 óta 65 alkalommal éltek ezzel a felhatalmazással, amelynek többségét Obama adminisztrációja vezette.
A közelmúlt katonai akciói részben a 2001-ben kezdődött terrorellenes háborúhoz köthetők, amikor Bush elnök Irakot és Afganisztánt célozta meg. Eddig becslések szerint Afganisztánban 176 000–212 000 ember, köztük több mint 46 000 civil halt meg. Az iraki háborúnak még ennél is több áldozata volt: a halottak száma 200 000-től 600 000-ig terjed. A beavatkozások következményeként éveken át tartó konfliktusok alakultak ki, mivel a megszállt területeken folyamatosan zajlottak a harcok.
A közelmúltban Donald Trump felerősítette a konfliktusokat Iránnal, így primátusával folytatta a drónhadviselést is Szomáliában, Jemenben és Pakisztánban. Számos esetben katonai beavatkozásában anélkül döntött, hogy tényleges harci cselekményeket hajtott volna végre. Az elnöksége alatt meghozott szabályozások csökkentették a katonai műveletek átláthatóságát és jelentési normáit.
A Biden-adminisztráció némiképp különbözik, mivel nem indított újabb támadó hadműveleteket, viszont az afgán konfliktus lezárása után is megtartotta az amerikai katonai jelenlétet Jemenben, Szíriában és Szomáliában. Eközben idén új dróntámadásokra is sor került Afganisztánban, jóval azután, hogy az Egyesült Államok hivatalosan kivonta csapatait a térségből.
Ámbár Biden elnöksége a konfliktusok mérséklődését ígérte, a közelmúlt eseményei és trumpi nyilatkozatok alapján nem szabad figyelmen kívül hagyni a háborús helyzet változásait, hiszen Trump újabb katonai akciókat tervez, amelyekkel az Egyesült Államok nemzetközi befolyása és kapcsolatai tovább formálódhatnak.
Ez a rendezett idővonal és a közelmúlt katonai műveletei figyelmeztetés a jövőbeni katonai akciókra, amelyeket Trump tervez végrehajtani a második elnöki ciklusa alatt, amelyek akár történelmet is írhatnak az Egyesült Államok világszínvonalú beavatkozásainak kontextusában.
Forrás: Átlátszó
