Orvosi visszaélések: Nemzetközi cikksorozat eredményei
Ötven szerkesztőséggel közösen dolgoztuk fel a kérdést, hogyan praktizálnak tovább eltiltott vagy bűncselekményért elítélt orvosok más országokban. Az eddig megjelent 67 cikk hatására több vizsgálat indult különböző országokban, és az Európai Bizottság is elkezdett aktívan foglalkozni a problémával. Jelenleg Magyarországon a hivatalos álláspont az, hogy a külföldi eltiltás csak az adott országra vonatkozik, és nem érvényes Magyarországon.
Norvégiában az illetékes egészségügyi hatóságok több mint egy tucat vizsgálati eljárást indítottak a cikkek nyomán; kilenc orvost azonnal felfüggesztettek, köztük egy olyan orvost, aki a jegyzőkönyv szerint egy svéd kórház sürgősségi osztályán elfogadhatatlan módon járt el a betegekkel.
Spanyolországban történt egy olyan plasztikai sebész ügyében felülvizsgálat, aki a páciense határozott kérésének ellenére végzett beavatkozást. Ez az orvos, aki 2020-ban veszítette el működési engedélyét a brit hatóságok által, jelenleg is praktizál Spanyolországban. Norvégia és Spanyolország mellett Cipruson és Németországban is eljárások indultak az újságírók által feltárt esetek kapcsán.
A nemzetközi tényfeltáró cikkek nyomán norvég képviselők az Európai Bizottság feldolgozandó kérdései között szerepeltették a problémát, amire a norvég oktatási és kutatási minisztérium szóvivője azt nyilatkozta, hogy ígéretet tettek a szabályozás javításának megvizsgálására. Az Európai Bizottság szóvivője azonban nem kommentálta a megkeresésekre adott válaszait.
Az uniós értesítési rendszer kritikája
Az EU-ban a nemzeti hatóságok felelősek azért, hogy értesítést küldjenek a többi tagország hatóságai számára, amikor egy orvos tevékenységét ideiglenesen vagy véglegesen felfüggesztik. Ezt az informatikai rendszert, a Belső Piaci Információs Rendszert (IMI) használják, azonban kutatásunk során kiderült, hogy a rendszer komoly hiányosságokkal küzd.
A Belügyminisztérium egészségügyi államtitkársága is elismerte, hogy nem világos, mely eseteket sorolják az érdemi indokból történő eltiltás alá, mivel a portálon csak a szakember nevét és a szankció időtartamát érhetjük el.
Magyarországon a helyzet még zavarosabb: az illetékes szervezetek nem tudtak információt adni arról, hogy a külföldön eljárás alá vont orvosok ügyeit hogyan válogatják meg, és van-e gyakorlatuk arra, hogy ezeket a hatóságok etikai eljárás keretében figyelembe vegyék.
Az általunk megkérdezett orvosok között találtunk olyanokat, akik szakmai vagy etikai vétség miatt eltiltásra kerültek külföldön, de Magyarországon mégis praktizálnak. Például egy orvos, akinek fertőző betegsége volt, éveken át végezhette a műtéteket, míg más nevét, a szigorú adatvédelmi előírások miatt nem publikálhatjuk. Az egészségügyi államtitkárság megerősítette, hogy az uniós értesítési rendszer alapján Magyarországon nincs lehetőség automatikusan figyelembe venni a külföldi eljárásokat.
A magyar és román helyzet összehasonlítása
Romániában hasonlóan állnak hozzá a kérdéshez: a Román Orvosi Kamara nyilatkozata szerint nem kötelesek intézkedéseket hozni a külföldi eljárás alá vont orvosok kapcsán. Egy angliai orvos példája is azt mutatja, hogy a brit bíróság által elítélt orvos, akit a román szervezet ismer, jelenleg is egy kolozsvári kórházban praktizál, míg a román egészségügyi hatóságok nem reagáltak a nemzetközi értesítésekre.
Az ilyen esetek világosan rámutatnak arra, hogy a nemzeti hatóságok közötti együttműködés hiánya és az egységes szabályozás szükségessége egyre égetőbb probléma a betegek biztonsága és a közegészségügy védelme szempontjából.
Fülöp Orsolya
Címlapkép: James O’Brien, Organized Crime and Corruption Reporting Project (OCCRP). Az események és információk hiteles bemutatása a nemzetközi tényfeltáró közösség együttműködésének gyümölcse.
Forrás: Átlátszó
