250 ezer ember ivóvize forog kockán – Tiltakozás a Pusztavámi bányató feltöltése ellen
A Pusztavám melletti bányaterület feltöltése ellen 25 ezer ember és négy hazai természetvédő szervezet tiltakozása mellett most Tatabánya és Tata önkormányzata is nyíltan megfogalmazta ellenállását. A Vértesben zajló, természetromboló bányarekultivációt elítélve, a képviselő-testületek meghívott szakértője, Kárpáti Tímea részletesen kifejtette a feltöltés kockázatait a legutóbbi üléseken.
Bizonyításul elhangzott, hogy az önkormányzatok nemcsak elutasítják a vízbázist fenyegető feltöltési munkálatokat, hanem további vizsgálatokat is kérnek a megyei kormányhivataltól és az Energiaügyi Minisztériumtól. Tatabánya és Tata egyhangúlag fogadta el a tiltakozó határozatot, amely a természetvédelmi oltalom alatt álló Cica-homok bányató feltöltésére vonatkozik.
A veszélyes hulladék feldolgozása alattomos bányavégzés
A Vértesi Környezetgazdálkodási Kft. állítása szerint 2025-re 45 ezer tonna hulladékot szándékoznak felhasználni a terület feltöltéséhez, s ez a hulladék veszélyes anyagokat is tartalmaz. A természetvédők és az ellenzők állítása szerint a feltöltési tevékenység valójában környezetszennyező tevékenység, amely elavult jogszabályokkal és magas határértékekkel operál.
A Greenpeace Magyarország is támogatja a tiltakozást, és megjegyzi, hogy a hulladék lerakása egy nem szennyezett, értékes élőhelyet veszélyeztet. A helyzet további fokozódását jelzi, hogy eddig 25 ezer ember írta alá a veszélyes feltöltés ellen indított petíciót, és tömegtüntetések során is megmutatkozott a közvélemény haragja.
Környékbeli vízbázisok védelme
A tatabányai önkormányzati képviselő, Gutai Zsolt figyelmeztetett, hogy a város vízellátása olyan karsztvízbázisból származik, amely különösen sérülékeny: a víz gyorsan áramlik a természetes szűrés nélkül. A képviselő hangsúlyozta, hogy a feltöltött területről származó szennyezés évtizedekre tönkreteheti az ivóvízellátást és jelentős költségeket vonhat maga után.
A tatabányai ülésen hangsúlyozták, hogy a feltöltésre irányuló engedélyezések során alacsonyabb határértékek vezették a döntéseket, miközben laboratóriumi vizsgálatok nehézfémek jelenlétét mutatták ki. A helyzet további aggasztó aspektusa, hogy a tatai önkormányzat is hasonló határozatot hozott, amely elítéli a környékbeli bányászati tevékenységeket.
Ozonszennyezés és a jövő vízbázisai
A helyi civil szervezetek, mint az Által-ér Szövetség, független szakértők bevonásával keresik a valóságos helyzetet, hogy megértsék, a feltöltés miképp befolyásolja a vízminőséget. A Vértesi Kft. viszont büszkén hirdeti, hogy ők „tájsebgyógyítást” végeznek, miközben a civil szervezetek folyamatosan leleplezik a valóságot, miszerint az ő tevékenységük nem más, mint trükkös hulladéklerakás.
Ez a helyzet nemcsak Tatabánya és Tata lakóira, hanem 62 településre és körülbelül 250 ezer ember ivóvize bázisára jelent közvetlen veszélyt. Most vagy soha: a közvélemény aktivitása és a civil ellenállás lehet a kulcs a közvetlen vízminőség megóvásához. Mindenki felelőssége, hogy cselekedjen, és ne hagyja, hogy a természet pusztulása a profit érdekében folytatódjon.
