Félmilliárd forint közpénzből újul meg egy szlovákiai magtár
Ismét közkincs vándorol idegen földre, ugyanis a magyar külügyminisztérium 774 millió forintos támogatást ítélt meg a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványnak (KEOMA), amelynek vezetője nem más, mint a külügyi államtitkár, Magyar Levente. Az összegből nettó 446 millió forintot az ipolysági műemlék magtár szerkezeti felújítására fordítanak. A KEOMA tulajdonában álló ingatlant egy szlovák cég, a Manevi SK vásárolta meg, amely az alapítvány leányvállalata.
Átláthatatlan pénzügyi kapcsolatok egy felújítási projekt mögött
A történet főszereplője a PONTIBUS Európai Területi Társulás, amely 2015-ben alakult a magyar és szlovák önkormányzati együttműködés részeként. Bár a támogatási összeg a társulás kasszájába került, az valójában a KEOMA által irányított projekten keresztül lesz felhasználva. A helyzet pikantériája, hogy mindkét szervezetben vezető pozíciót tölt be Magyar Levente, így a pénzek egyik pozíciójából a másikhoz érkeznek át.
Egy különös közbeszerzési győzelem
A projekt első kivitelezési szakaszát a magyarországi Pesti Építő Zrt. nyerte el közel 446 millió forintos ajánlattal. Az érdekes csavar, hogy a cég ajánlata szinte forintra pontosan megfelel a közbeszerzési keretösszegnek. Az is kiderült, hogy a tenderen részt vevő öt ajánlatból kettőt érvénytelennek nyilvánítottak, míg a másik kettő jelentősen túllépte a becsült értéket. Így a maradék egyetlen „nyerő” pályázatot fogadták el.
Az ipolysági magtár helyreállítása csak a kezdet
A felújítás magában foglalja a műemléki homlokzat restaurálását, az alapok megerősítését és az azbesztmentes tetőszerkezet eltávolítását. Az építési munkák végeztével pedig további fejlesztések várhatók: az ingatlan komplexumában szálloda, étterem és sörfőzde létrehozását tervezik, újabb magyar közpénzek bevonásával. Az eredeti projekt tehát csak belépő lehet egy még szélesebb körű fejlesztési tervhez.
Közép-európai örökség vagy politikai játszma?
A KEOMA története nem újkeletű: a 2021-ben létrehozott alapítvány már eddig is jelentős összegeket kapott a magyar államtól, összességében milliárdos nagyságrendben. Szlovákia mellett Romániában, Szlovéniában, Szerbiában és Horvátországban is vásárolt ingatlanokat, így tevékenysége messze túlnyúlik Magyarország határain. Az alapítvány dizájnja azonban aligha hagy kétséget afelől, hogy a pénzügyi előnyök politikai kapcsolatok révén oszlottak el.
Múltból öröklött épületek, jelenbe ágyazott érdekek
Az ipolysági magtár felújításának közvetett érintettjei között találjuk Orosz Örst, a szlovákiai magyar politikust, aki még 2020-ban kezdett el foglalkozni az épülettel. A projekt az ő közbenjárásával került a KEOMA figyelmébe, miután tárgyalásokat folytatott Magyar Leventével. Vélhetően ez a személyes kapcsolat is szerepet játszhatott abban, hogy a PONTIBUS szintén bekapcsolódott a felújítási folyamatba.
Alapítványi struktúra: vagyonmentés vagy közérdek?
A KEOMA alapításakor két állami céget és 600 millió forint közpénzt kapott, majd később összesen 24 milliárd forinttal bővült a költségvetése. Ingatlantulajdonai jelenleg öt országban találhatók, összesen 26 darab szám szerint. A kuratórium tagjai, köztük Magyar Levente, szoros külügyi kötődésekkel rendelkeznek, így a KEOMA működése aligha választható el a politikai döntéshozataltól.
Felmerülő kérdések a magyar költségvetési felelősség kapcsán
Az ügy összetettsége és az érdekelt felek közötti összefonódások azt sugallják, hogy a magyar közpénzek felhasználása nem minden esetben szolgálja átlátható módon a közérdeket. Az, hogy ekkora összegek mozognak politikailag kétes hátterű kapcsolatok mentén, tovább növeli az ilyen típusú döntések körüli ellentmondásokat.
