Alkotmánybíró, volt államtitkár, püspökök és egyetemi vezetők a megnyitott állambiztonsági aktákban
Szita Károly, Kiss-Rigó László, Patyi András, Bába Iván, Borhy László és több tucat további közszereplő neve is megtalálható a november 4-én nyilvánosságra hozott állambiztonsági nyilvántartásokban. Az Átlátszó korábbi cikkeinek személynév-adatbázisát összevetettük a Nyitott Akták adataival, és nagyjából ötven olyan szereplőt találtunk, akiknél a név és a személyazonosító adatok is egyeznek.
November 4-én, az 1956-os forradalom leverésének 70. évfordulóján elindult a nyitottaktak.hu oldal, amelyen az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára nyilvánosságra hozta a kommunista állambiztonság fennmaradt hálózati nyilvántartásainak egy részét. A keresőben a 6-os kartonok, a beszervezési naplók és a mágnesszalagokon tárolt hálózati adattár adatai érhetők el, utóbbi mintegy 55 ezer személy adatait tartalmazza.
Fontos hangsúlyozni, hogy a nyilvántartásban való szereplés és a tényleges ügynöki tevékenység nem ugyanaz. A most közzétett dokumentumokból sok esetben nem derül ki, hogy az érintett elfogadta-e a beszervezést, adott-e jelentéseket, vagy egyáltalán tudott-e arról, hogy hálózati személyként tartják nyilván.
Az egyik legismertebb érintett Szita Károly, Kaposvár 1994 óta hivatalban lévő polgármestere, aki „Krakus Péter” fedőnéven, kizárt hálózati személyként szerepel. Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő „Raguza” fedőnéven, foglalkoztatott hálózati személyként található meg az adatbázisban. Bába Iván, az első Orbán-kormány külügyi államtitkára „Gyula” fedőnéven, kizárt hálózati személyként szerepel.
Patyi András, az Alkotmánybíróság tagja, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem korábbi rektora „Kocsis Márton” fedőnéven található meg a nyilvántartásban. A 6-os karton szerint 1988. augusztus 5-én, hazafias alapon vették hálózati nyilvántartásba. Az Alkotmánybíróság közölte, hogy érdemi álláspontot csak a körülmények megismerése után alakítanak ki. Borhy László, az ELTE 2017 és 2025 közötti rektora „Kanizsai László” fedőnéven, kizárt hálózati személyként szerepel.
Az egyházi vezetők közül Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök „Lawrence”, Bölcskei Gusztáv református zsinati elnök „Bátori”, Beer Miklós nyugalmazott váci püspök „Dunai Gábor”, Paskai László néhai bíboros „Tanár” fedőnéven szerepel a nyilvántartásban. A Szeged-Csanádi Egyházmegye visszautasította, hogy a kartonból tényleges ügynöki tevékenységre lehetne következtetni, és hangsúlyozta, hogy Kiss-Rigó 2009-ben jogerősen megnyerte a korábbi ügynökvádak miatt indított személyiségi jogi pert. Beer Miklós arról beszélt, hogy nem is tudott a beszervezéséről.
Kondor Katalin, a Magyar Rádió korábbi elnöke „Vári” fedőnéven, kizárt hálózati személyként szerepel. Gyurgyák János történész, az Osiris Kiadó vezetője „Dorogi” fedőnéven található meg a dokumentumokban; ő elismerte, hogy fiatal egyetemistaként beszervezték, de állítása szerint nem adott jelentéseket, és az iratok szerint 1978-ban ki is zárták a hálózatból. Karikó Katalin „Lengyel Zsolt” fedőnéven szerepel a nyilvántartásban; beszervezésének története már 2021-ben nyilvánosságra került, ő akkor azt mondta, hogy soha nem írt jelentéseket.
Az iratok történelmi jelentősége nagy, ugyanakkor értelmezésükkor különösen fontos megkülönböztetni az állambiztonsági szervek adminisztratív nyilvántartását a tényleges együttműködés bizonyítékaitól. Az ÁBTL is felhívta a figyelmet arra, hogy az iratok hiányosak, és a 6-os karton önmagában nem bizonyítja a tudatos együttműködést vagy a jelentések készítését.