Az Orbán-kormány emberei ültek az igazgatóságban, ami engedélyt adott a Ruszin-Szendi által használt villára
Rusin-Szendi Romulusz, a volt vezérkari főnök 2025 elején jelent meg a TISZA párt rendezvényén szakértőként, ami után a kormányközeli média éles kritikával illette őt. Tették ezt azért, mert kiderült, hogy 2022-ben egymilliárd forint közpénzből vásárolt egy villát Dunakeszin. Azonban a helyzet árnyaltabb, mivel az ingatlan valójában nem az ő birtokában állt, hanem a HM EI Zrt. tulajdonában van. A Honvédelmi Minisztérium (HM) és a cég nem adta meg, ki adta engedélyt a költséges beruházásra.
Az igazságra irányuló nyomozás eddig feszültséggel és több mint másfél évnyi pereskedéssel járt. Az állami cég, a HM EI Zrt., állítja, hogy az ingatlant az Igazgatóság és a Felügyelőbizottság felhatalmazásával vásárolták 235 millió forintért, amelyre további 652 millió forint értékű beruházás is készült.
A döntési láncban fontos szerepet játszott a Honvédelmi Minisztérium, melyet 2022-ben Benkő Tibor és Szalay-Bobrovniczky Kristóf vezette, miközben az igazgatóság tagjai között szerepelt Barthel-Rúzsa Zsolt elnök, Dr. Trembeczki László, Dr. Korom Renáta, és Dr. Jámbor André. Ezen elnevezett személyek szerepe a költséges beruházásokban kérdések sokaságát vetette fel, különösen Barthel-Rúzsa Zsolt esetében, aki a Fidesz-kormány alatt több fontos pozíciót is betöltött.
A nyomozás folyamatban van, és a hatóságok hűtlen kezelés gyanújával vizsgálódnak. Tényi István és a Mi Hazánk egyébként már feljelentést tettek a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészségen. A Budapesti Rendőr-főkapitányság közölte, hogy a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodája folytatja a bűnügyi nyomozást.
A Honvédelmi Minisztérium képviselője annyit mondott, hogy a szóban forgó ingatlant Ruszin-Szendi Romulusz nem bérelte, ami felveti a kérdést, hogy kik és milyen kereteken belül hozták meg az ilyen költséges döntéseket.
Továbbá a korábbi jogszabályok alapján a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára és a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára is dönthetett a szolgálati lakásával kapcsolatban. A cég, a HM EI Zrt., próbálta elkerülni az adatkiadást, azonban a pereskedés során sikerült részleges információkat szerezni a szerződésekről és költségekről.
Miután a pereskedés végül a Kúriáig jutott, az új eljárás keretei között a HM EI Zrt. végül megadta a kért adatokat, amelyhez másfél év türelmes várakozás szükségeltetett. A törvényes keretek és a közérdek érvényesítése szempontjából ez a kontextus jelentőséggel bír, hiszen a közpénz felhasználása és az állami döntéshozatal átláthatóságát szolgálja.
