A Honvédkórház adatai és Ruszin-Szendi Romulusz esete: Egy újabb átláthatósági kérdés
Nemrégiben jogerős pert nyertünk az Észak-Pesti Centrumkórház-Honvédkórház ellen, amelynek következtében végre hozzáfértünk a védett személyek egészségügyi adatait kezelő eljárások részleteihez. A figyelem középpontjában Ruszin-Szendi Romulusz egészségügyi beavatkozása áll, amely körüli események a Fidesz-sajtóban széleskörű publicitást kaptak a közelmúltban. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) is beavatkozott, kérve az érzékeny információk kiadását, azonban a szolgáltatott adatok körüli homály és kérdések továbbra is fennállnak.
A média 2025 tavaszán kezdett cikkezni Ruszin-Szendi állítólagos zsírleszívásáról, amelyet a Bors újság írásaiban is említettek, felemelve a lehetséges visszaélések gyanúját. A KEHI nyomozása során arra a megállapításra jutottak, hogy a beavatkozás végrehajtásához használt eszköz nem a Honvédkórház saját vénye volt, hanem egy másik, a kórházban abban az időben rendelkezésre álló, ingyenesen kipróbálható készülék.
A nyilvánosságra került KEHI-jelentésben továbbá az is szerepel, hogy a beavatkozás adatai titkos „VIPGuard” rendszerbe lettek rögzítve, amely célja, hogy védett személyek egészségügyi adataihoz csak korlátozott és naplózott hozzáférés biztosítson. Ugyanakkor a kórház nem árulta el, hány esetben használták ezt a rendszert és milyen módon történik az adatok kezelése.
Az intézmény válasza arra, hogy hogyan kerülhettek a védett személyek adatai a közérdekű jelentésbe, szintén homályos volt. Miközben az szintén világossá vált, hogy a KEHI jogszabályi felhatalmazással rendelkezett a kezelésükre, azt nem tisztázta, hogy a konkrét beavatkozásról ki, mikor és milyen részleteket adott ki. Ezen kívül a kórház azt állította, hogy az adatokat nem továbbították az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térbe (EESZT).
A VIPGuard rendszer révén hatvanegy esetben kerültek védett adatok rögzítésre 2022 és 2025 között, de a konkrét személyek vagy az általuk igényelt ellátások száma nem volt világos. A kórház álláspontja szerint az adatok védelme és a jogosulatlan nyilvánosságra kerülés megelőzése érdekében a rendszeren belüli hozzáférést szigorúan naplózzák.
Ugyanakkor a kórház által hónapok óta hangoztatott biztosítékok ellenére aggályos, hogy a védett személyek adatai bármilyen formában nyilvánosságra kerülhetnek, különösen, ha azok politikai propagandacélokat szolgálnak. A KEHI eddigi gyakorlatának ismeretében aggodalomra adhat okot, hogy a közeljövőben milyen hasonló esetekkel találkozhatunk, amelyben a védett adatokat sajtószervezetek számára hozzáférhetővé teszik.
Ruszin-Szendi Romulusz, aki nem reagált a megkeresésekre, középpontba kerül egy olyan ügyben, amely nemcsak az ő egészségügyi ellátásának, hanem a védett személyek adatainak védelmét is alapjaiban kérdőjelezi meg. Az ügyet érdemes folytatni, hogy kiderüljön, milyen intézkedések szükségesek az adatkezelési gyakorlatok átláthatóságának és biztonságának érdekében.
