Vitézy Dávid interjúja: A közlekedési rendszer jövője
Az Átlátszóval készült interjúban Vitézy Dávid, a kijelölt közlekedési és beruházási miniszterjelölt, átfogó képet ad a magyar közlekedési rendszer ügyvezetéséről. Számos kulcsfontosságú témát érintett, például a bezárt vasútvonalakat, a Budapest–Belgrád közlekedést és a közúti koncessziókat, amelyek a közlekedési fejlesztések jövőjét befolyásolják.
A beszélgetés apropója a Dombóvár–Komló vasútvonalra szervezett különmenet volt, amely 2023-ban ismét bezárásra került. Vitézy úgy véli, hogy a komlói vonal zárását a legindokolatlanabb döntések közé sorolja, mivel az nem csupán egy klasszikus mellékvonal, hanem egy fontos regionális vasútvonal. Kijelentette, hogy a pálya állapotának felmérése elengedhetetlen az újranyitás előtt, és hogy a bezárás előtt a vonal még 60–80 km/óra sebességgel is járható volt.
Tíz vonal újranyitása: Miként tovább?
Az interjú során Vitézy reagált arra a kérdésre is, hogy a 2023-ban bezárt tíz vasútvonalat újranyitná-e. Kiemelte, hogy minden esetet egyenként kell vizsgálni, figyelembe véve a műszaki realitásokat és a megfelelő járműök és finanszírozás meglétét. Példaként említette a Makó–Újszeged vonalat, amelynek újranyitása a szegedi új Tisza-híd megépülése után lenne igazán indokolt.
A Debrecen-Nagykereki vonal sorsa
Vitézy véleménye szerint a Debrecen-Nagykereki 106-os vonal elbontása a kínai akkumulátorgyár terjeszkedése miatt „végtelenül elhibázott döntés”. Állítása szerint elfogadhatatlan, hogy egy működő vasútvonalat úgy zártak be, hogy annak új nyomvonal tervezése sem készült el. Hangot adott annak is, hogy prioritás, hogy a vasúti közlekedés a lehető leghamarabb újrainduljon ezen a vonalon.
Mohácsi híd: Megépül-e?
Az interjúban érintett téma volt a Mohácsi híd is. Vitézy kifejtette, hogy bár a beruházás már előrehaladott állapotban lehet, át kell világítani minden folyamatban lévő projektet. A kétszer kétsávos kialakítást indokoltnak tartotta, de megkérdőjelezte a híd szükséges kapacitását, hozzátéve, hogy a híd költségeiből más fontos fejlesztésekre is lehetne forrást biztosítani, például a Budapest–Pécs vasútvonal állapotának javítására.
Korrupciógyanús autópálya-koncessziók
Vitézy kritikusan nyilatkozott az autópálya-koncessziókról, amelyeket Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségeihez kötődően bírálta. Azt nyilatkozta, hogy ez az intézkedés a költségvetésből kikerülő milliárdokhoz vezetett, miközben az adófizetők semmilyen biztosítékot nem kaptak a visszafolyó juttatásokra. Megígérte, hogy a TISZA program keretében a szerződések felülvizsgálatára fog koncentrálni.
Budapest–Belgrád vonal: A valós állapotok
A Budapest–Belgrád vasútvonal kapcsán Vitézy említette, hogy ha minden rendben lenne, a választások előtt már átadták volna a személyforgalomnak. Kiemelte, hogy a projekt késlekedésének valószínű oka a kínai rendszerek engedélyezési folyamata. A régi biztosítóberendezések leszerelése után fennáll a veszély, hogy a vonalon semmi nem működik megfelelően, ezért külön fejezetet kér majd az állapotokról a projekt átadásakor.
Közlekedési fejlődés: Szükséges pergőtartalom
Vitézy hangsúlyozta, hogy az elmúlt években a közlekedési beruházások elosztása aránytalan volt, mivel túl sok pénz ment közúti fejlesztésekre, míg a vasút és a főúthálózat állapota romlott. A közlekedési rendszert újra kell tervezni, hogy a közúton belül is jobban érvényesüljenek a vasúti közlekedés javára történő fejlesztések.
Hogyan tovább az állami beruházásokban?
Az interjú végén Vitézy a beruházási törvény jelenlegi helyzetéről is beszélt, amelyet túlközpontosítottnak és bürokratikusnak tart. Szerinte a policy-módosításokhoz nemcsak forrásokat kell találni, hanem feladat a régi intézményi tudás és kapacitás helyreállítása is, mivel a korábbi ügynökségek megszünt, a szakembergárda szétverésre került.
Vitézy Dávid tehát átfogó és kritikusan elemző nézőpontot képvisel a magyar közlekedési infrastruktúra jövőjével kapcsolatban, amely számos komoly kihívás előtt áll. Az elhangzottak pedig fontos iránymutatásokat tartalmaznak a jövőbeli fejlesztések terén.
