A közvélemény-kutatói szakma nemcsak túlélte a legutóbbi választásokat, hanem a korábbi választásokhoz képest még pontosabban is jelezte előre az eredményeket. A pártprefenciákra vonatkozó kutatások mellett a gazdasági mutatók is megbízható indikátorként szolgáltak a választások kimenetele szempontjából. Míg a Fidesz kampányában a külpolitikára helyezte a hangsúlyt, a Tisza Párt sokkal jobban meg tudta ragadni a választók közhangulatát.
Gulyás Gergely, a kormány szóvivője, a választás előtt magabiztosan állította, hogy a közvélemény-kutatói szakma halott, de ez a jóslata nem vált valóra. A Medián és más független kutatók előrejelzései nagypontossággal tükrözték a választás kimenetelét, még akkor is, amikor a kormányközeli intézetek jelentős eltéréseket mutattak. A Medián például április 8-án közzétett becslése pontosan eltalálta a Fidesz 141 mandátumos kétharmadát, míg a legutolsó felmérésük egy viszonylag pontos kétharmados parlamentet valószínűsített, amely a végső eredményekhez képest csekély eltéréseket mutatott.
A 21 Kutatóközpont viszont a Tisza mandátumait alulbecsülte; az utolsó mérésükben 132 mandátumot jósoltak, ám a listás eredményt sikerült pontosan jelezniük, mivel a Tisza 55%-os, míg a Fidesz 38%-os támogatottságot mért. Ezen eltérések rávilágítanak, hogy a kutatók milyen különböző eredményeket produkáltak. A Medián és a 21 Kutatóközpont alább is jól zárkóztak fel a valósághoz, míg más intézetek, mint a Nézőpont vagy az Alapjogokért Központ, jelentős eltérésekkel dolgoztak, túlbecsülve a Fidesz és a Tisza támogatottságát.
A választások után ráadásul a határon túli levélszavazatok fényében a Fidesz mára valóban javította eredményeit, míg a belföldi szavazatok alapján a Tisza több mint 56%-ot kapott. A mandátumszámítás folyamán a kutatók a Tisza Párt alulmérésére törekedtek, aminek megvolt a következménye: a Medián mandátumbecslése a választás napján nem találta el a tiszás egyéni győzelmek számát. A tényleges mandátumok eloszlása 96 tiszás győzelmet és 10 fideszest hozott, ami alapján a modellnek nemcsak a 2024-es EP-választások eredményeivel, hanem a helyi körzetek konkrét adataival is dolgoznia kellett volna.
A gazdasági mutatók, mint például a GKI fogyasztói bizalmi indexe, szoros összefüggést mutatnak a kormány népszerűségével, különösen ezekben az években, amikor a magyar választók a mindennapi megélhetés és a korrupció kérdéseit tartották a legfontosabbnak. A Fidesz számára a főbb kampánytémák, mint a háború vagy a gazdasági helyzet, a választási ígéretekben sokkal jelentősebb hiányosságokat mutattak. A magyar választók az Európai Unióhoz való tartozást és a korábbi illiberális kapcsolatok elutasítását választották, ezzel jelezve, hogy a Fidesz külpolitikája nem áll összhangban a közvélemény hangulatával.
Összességében a választásokon a Tisza Párt a gazdasági és társadalmi kérdések terén képes volt alulértékelni a Fidesz népszerűségét, így megerősítve a piaci viszonyokat és a választók elvárásait. A közvélemény-kutatások és az aktuális gazdasági adatok együttes vizsgálata segíthetett az összkép megértésében, miközben figyelembe kell venni a választók reakcióit a gyengülő Fideszre és a Tisza Párt felemelkedésére.
