## A lakossági energiahatékonysági felújítások hiánya és a politikai következmények
A múlt években a kormányhivatalok 15 intézményének korszerűsítése mintegy 30 milliárd forintból valósult meg, amelynek eredményeként az energiafogyasztás 40-50%-kal csökkent a jóval szigeteltebb épületek miatt. Mindezek ellenére 2015-ben Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter akkor bejelentette, hogy a lakossági energiahatékonysági felújítások a jövőben nem kapnak uniós forrást, kizárólag az állami intézmények élvezhetik ezt a támogatást. E kijelentés sarkalatos változást indított el, amely óta a lakosságot folyamatosan a magas energiaárakkal rémisztik.
Az energiahatékonysági intézkedések lekerülése a lakosság számára már akkor is megdöbbentette sokakat. Az érintettek, például a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) és az Energiaklub, azonnal hangot adtak ellenérzéseiknek, hangsúlyozva, hogy ez egy súlyos nemzetstratégiai hiba, amely nemcsak a mindennapi emberek, hanem a gazdaság számára is ártalmas lehet. Az EU operatív programjaiban, valamint a Nemzeti Épületenergetikai Stratégiában is hangsúlyozzák a lakossági energiafelújítások fontosságát.
Az állami rezsicsökkentés, amely a kormány népszerű politikai eszköze, valójában nem csökkenti az energiaárakat, csupán átjáróként működik a közpénzek és az adók között. Az állam évente jelentős összegeket, több száz milliárd forintot költ a rezsiszolgáltatók támogatására, amely nem más, mint a lakosok adóiból fedezett átstrukturálás. A rezsicsökkentés tehát nem több, mint a költségek újraelosztása, amely utan a legnagyobb hasznot a szolgáltatók húzzák, míg a lakosság valódi megtakarítással nem jár.
Az ingatlanok korszerűsítése, mint a valós rezsicsökkentés legfőbb motorja, lehetőséget nyújtana a lakossági energiafogyasztás csökkentésére és a fenntarthatóság biztosítására. A kormányzati statisztikák szerint az energiafelhasználás legnagyobb része, körülbelül 40%-a épületekben történik, így az ilyen irányú fejlesztések a jövő generációinak energiabiztonságát is szolgálnák.
A sajtó által közölt információk alapján a 30 milliárd forintos felújítási költség azt mutatja, hogy a közintézmények korszerűsítése jelentős megtakarításokat eredményezett. Eredményeként a gázfogyasztás a felújított kormányhivatalok esetén 2024-re 40-50%-kal csökkent, míg a nem lakossági gázárak nagyságrendi különbségei, és a politikai döntések következményei feszültséget gerjesztenek a piacon.
Például a 2020-as közbeszerzés során a nem lakossági gázár 243 forint volt, ami a 2022-es ukrán háború kitörése után drámaian megugrott 1400 forintra, míg 2024-re 400 forintra normalizálódott. Ez a drasztikus árugrás a nem lakossági fogyasztók számára komoly hátrányt jelentett, és megvilágította a politikai döntések torzulásainak hatását.
A rezsicsökkentési politika úgy tűnik, hogy nemcsak a lakossági, hanem a vállalati versenyképesség rovására megy, hiszen az energiaárak Magyarországon 2022-ben és 2023-ban folyamatosan a legmagasabbak között voltak a környező országokhoz viszonyítva. Az, hogy a lakosság végül a rezsicsökkentést az adókeretek megcsapolásával fizeti, nem megszokott mértékű gazdasági feszültséget hoz.
A 30,3 milliárd forintos középületekre fordított kiadás nyomatékosítja, hogy lehetőség van a lakossági energiahatékonysági felújításokra is, amennyiben a kormány valóban komolyan veszi a fenntarthatóság és a hosszú távú energiabiztonság kérdését. Ha a költségeket a kormány a lakossági programokra csoportosítaná át, a jövő energiaár-rémisztései talán elkerülhetők lennének. Az ingatlanok szigetelésével és modernizálásával elérhetők lennének a valódi rezsicsökkentési eredmények, és nem lenne szükség a jelenlegi drámai piaci mozgások kompenzálására.
