Kilenc évvel ezelőtt, 2017 januárjában a lakosság 885 ezer köbméter gázt fogyasztott, miközben a hónap középhőmérséklete -5,83 Celsius fok volt. Ezen a télen azonban, 2026 januárjában, a hőmérséklet mindössze -1,7 fok volt, mégis a kormány beavatkozott. Az adatok azt mutatják, hogy a januári fogyasztás a statisztikák alapján megugrott, és a kormány „rezsistopot” hirdetett, hogy segítsen a családoknak a váratlan fűtésszámlák miatt.
Orbán Viktor, a miniszterelnök januári nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a hideg időjárás komoly kihívás elé állította az országot, ezért biztosították a tűzifát és a melegedőhelyeket az emberek számára. A kormány döntése a rezsistoporól részben a közép- és hosszú távú fogyasztási szokásokhoz köthető, melyek a megelőző évek adataival együtt, a várható következményekkel összevetve, a megugró fűtési költségeket célozza meg.
Az ellenzéki pártok, köztük a Demokratikus Koalíció és a Tisza, szintén reagáltak az eseményekre, és követelték a rezsicsökkentett áron igénybe vehető gáz és áram mennyiségének emelését, érvelve amellett, hogy a jelenlegi rendszer nem képes kielégíteni az emberek szükségleteit a rendkívüli hideg időjárás idején.
A január hidegének mértékét azonban 2017 adataihoz képest nem lehet rendkívülinek tekinteni. Míg 2026 januárja érzékelhetően hidegebb volt, mint az elmúlt öt év átlagos januári hőmérséklete, a letartóztatott szervezési erőfeszítések és a közpolitikai intézkedések éles kontrasztban állnak azzal, ami 2017-ben történt.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) adatai szerint 2017 januárjában 885 217 ezer köbméter gázt értékesítettek a lakossági fogyasztóknak, ami szignifikánsan megnövekedett 2019 januárjára, amikor -0,72 fokos középhőmérséklet mellett 728 335 ezer köbméter gáz fogyott. Ilyen extrém gázmennyiség mellett a kormány nem volt hajlandó beavatkozni, míg a mostani adatokat figyelembe véve a 2026 januári 761 ezer köbméteres fogyasztás még a 2017-es adatok alatt marad.
Ez a tendencia arra utal, hogy a lakosság az előző évek rezsicsökkentés-csökkentésének következtében takarékoskodott, amit a MEKH adatai is megerősítenek. Az energetikai hivatal statisztikái alapján a fűtési időszakban a gazdasági nyomás és a kifinomult politikai háttér hatásai formálják a lakossági fogyasztást.
Orbán Viktor és Gulyás Gergely nyilatkozatai szerint a hideg érzékelése a családokra nagy terhet rótt, ami arra utal, hogy a mindennapi élet költségei elérték azt a szintet, ahol már nem csak a rezsiemelés lehet a téma, hanem magának a gazdaság helyzetének komplex megközelítése is indokolt. Az elmúlt évek fűtési gyakorlatának összehasonlítása árnyékot vet a kormány eddigi intézkedéseire és rávilágít arra, hogy a múltbeli tapasztalatok figyelembevételével miért merült fel a kérdés, hogy valójában kinek a terhét is csökkenti a kormány mostani beavatkozása.
A kormányzati intézkedések valódi céllal és hatásaikkal összhangban kell, hogy álljanak. Az önkormányzatok és az állam szerepe ebben a kontextusban kulcsfontosságú, és többé már nem engedheti meg magának a politikai játszmák űzését a jövőbeni energiagazdálkodás nevében.
