Az Uniós Támogatások Árnyékában: A Zsadányi Tender Ügye
Bűncselekmény hiányában megszüntette a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) azt a nyomozást, amelyet egy zsadányi kerékpárút építése kapcsán indítottak. Az ügy hátterében egy gyanú állt, miszerint számos kisvállalkozó és cég túlárazott ajánlatokat tett volna, hogy egy 600 ezer forintos uniós támogatást felvehessenek. Részben hiába, hiszen a NAV vizsgálata megállapította, hogy nincs elegendő bizonyíték a költségvetési csalásra.
A tender 2023 áprilisában került kiírásra a Békés megyei Zsadány önkormányzata által, ám a benyújtott ajánlatok között olyan cégek akadtak, melyeknek tevékenységi köre nem kapcsolódott közvetlenül az építőiparhoz. Az ajánlattevők között informatikus, tojástermelő és akár adószakértő is szerepelt, ami éles kérdéseket vetett fel a közbeszerzési eljárás törvényességéről és életszerűségéről.
A közbeszerzési törvény engedi, hogy bárki ajánlatot tegyen be, ha a kizáró okok nem vonatkoznak rá, de a kérdés az, hogy miért indultak olyan cégek, amelyek nem tudják teljesíteni a feladatot, és miért nem tűntek fel a túlárazott ajánlatok?
Valószínűsíthető, hogy a pályázók egy csoportja egy uniós támogatást akart lehívni, amely kifejezetten azoknak a kisvállalkozásoknak jár, akik még nem vettek részt közbeszerzéseken. A Zsadányi tenderen 17,4 millió forintnyi uniós forrást igényeltek, melyet a korrupció ellen küzdő uniós intézkedések támogatására szántak. Érdekes jelzés, hogy a pályázási körülmények és a verseny látszólagos intenzitása nem egyezik a jelentkezők valós tudásával és tapasztalatával.
Az üggyel kapcsolatos kérdések tovább mélyítik a gyanút, hogy a cégek esetleg egyeztetett módon, egy előre megbeszélt terv alapján pályáztak, biztosítva, hogy senki se nyerje meg a tendert. A NAV nyomozása során egy egyéni vállalkozó beismerte, hogy az őt képviselő ügyvéd 300 ezer forintot kért az ügyintézésért, készpénzben, „hogy ne maradjon nyoma”. Ez a fajta tevékenység további bizonyítékot szolgáltatott arra, hogy a pályázat mögött valami nem tiszta folyamat állhatott.
Hadházy Ákos, független országgyűlési képviselő, az ügy kapcsán írásbeli kérdést terjesztett elő a legfőbb ügyészhez, aki feljelentésként értékelte a kérelmet. A NAV azonban a nyomozás végén arra jutott, hogy az uniós pályázat nem tartalmazott olyan feltételt, amely előírta volna, hogy a pályázók legyenek alkalmasak a munkák elvégzésére.
Ez az eset rávilágít, hogy a közbeszerzési rendszer és az uniós támogatások körüli gyakorlatok komoly problémákkal küzdenek. A K-Monitor civil szervezet kikérte az ügy jelenlegi állását, megjegyezve, hogy a közbeszerzési eljárásban felmerülő anomáliákat az illetékes hatóságoknak azonnal észlelnie kellett volna, de a szükséges lépéseket és értékeléseket elhagyták, így számos kérdés és lehetőség maradt megválaszolatlan.
A jövőben kiemelt figyelmet kell fordítani az ígért közbeszerzési reformokra, hogy a hasonló esetek elkerülhetők legyenek, és a közpénzek felhasználása átláthatóbbá váljon.
