Folyamatos jogi csatározás Budajenőn
Soltész Miklós, az egyházügyi államtitkár, egyre inkább a középpontjába kerül a budajenői telekvita miatt indított perével. Ráth Gábor, a szomszédja, másodfokon is elvesztette azt a pert, amely a település által eladott útrész miatt indult, amely immár megnehezíti a bejutását a saját telkére. A Budapest Környéki Törvényszék döntése értelmében a per eljárási okokból lett eredménytelen, tehát a jogi testület nem kapcsolódott a kérdés lényegéhez: hogy az eladott terület valóban közút volt-e.
Az ügy összetettségét tovább bonyolítja, hogy Ráth Gábor korábban megkapta a budajenői polgármester ígéretét, miszerint az önkormányzat lefedi az árkot, amely a telekre bejutást akadályozza. Most azonban a polgármester, Vezérné dr. Hevesi Tünde, azt nyilatkozta, hogy ez nem valósítható meg, mivel fákat kellene kivágni, ami sértené a mellette lévő ingatlantulajdonos jogait.
A jogi küzdelem részletei
Ráth Gábor pert indított a budajenői önkormányzat és Soltész Miklós ellen, mert véleménye szerint jogtalan volt, hogy az önkormányzat eladta a közutat. Az elsőfokú bíróság, a Budaörsi Járásbíróság azonban elutasította a keresetét, és Ráthot kötelezte arra, hogy 381 ezer forint perköltséget fizessen Soltésznek és feleségének, valamint 240 ezer forintot az önkormányzatnak. A bíróság érvelése szerint az önkormányzat azt állította, hogy az eladás jogszerű volt, mivel a terület értékesíthetőnek lett nyilvánítva.
A másodfokú bíróság, a Budapest Környéki Törvényszék, szintén megerősítette az elsőfokú döntést, Ráth Gábort 127 ezer forint másodfokú perköltség megfizetésére kötelezték. Az eljárás során elhangzott, hogy az ingatlan-nyilvántartás szerint a szóban forgó út nem volt hivatalosan bejegyzett közút, hanem „kivett út” minősítéssel szerepelt, így nem tartozott a nemzeti vagyon védelme alá.
Hol állunk most?
Ráth Gábor nem adta fel jogi harcát, fellebbezett a másodfokú ítélet ellen, mivel a bíróság nem döntött arról, hogy az eladott út közvetlenül jogsértő volt-e. Az ügy jogásza, Sepsi Tibor, hangsúlyozta, hogy a procedúra során a felperesnek jóval nagyobb eséllyel kellene bizonyítania, hogy az önkormányzat eljárása valóban jogellenes volt.
Hozzá kell tenni, hogy míg a bírósági ítéletek kimenetele további jogi viták forrása maradhat, az önkormányzat ígérete, hogy segít Ráthnak, nehezen megvalósítható, és sok kérdést vet fel a helyi közigazgatás felelősségéről és átláthatóságáról.
Ráth Gábor a folyamat során kifejezte, hogy várja a választásokat, amikor is potenciálisan felelősségre vonhatja azokat, akik eljártak a panasza ellen, így a jövőbeli fejlemények iránti érdeklődés folyamatosan nő. Az ügy nemcsak a felek jogvitáját, hanem a budajenői önkormányzat átláthatóságát és a közpénzek kezelését is aláássa, így relevanciája meghaladja a magánszemélyek közti nézeteltérést.
