Kormányközeli szereplők tudatos jogsértései a Tisza Világ-ügyben
A Tisza Párt körüli legújabb adatkezelési botrány jogi értékelése nemcsak a kibertámadások, hanem a politikai felelősség tükrében is rendkívül komoly következményekkel jár. Az üggyel kapcsolatosan világosan látható, hogy a kormányzati oldalról érkező politikai harcosok az adatbázisból jogosulatlanul nyertek információt, amelyeket ezután magukra nézve azonosítható módon tettek közzé. Ezen aktus jogszerűsége kérdéses, hiszen az illegálisan megszerzett adatanyagok nyilvánosságra hozása szinte biztosan jogsértőnek minősül.
Az események hátterében az áll, hogy a Tisza Párt közösségépítési céllal üzemeltetett mobilalkalmazása, a Tisza Világ, körülbelül 200 ezer embert érintően dobott piacra egy információs adatbázist, amely bővelkedett a felhasználók személyes adataiban, mint például név, e-mail cím, lakcím vagy telefonszám. Az adatok nemcsak a nyilvános weboldalon voltak elérhetők, hanem adatszivárgásra specializálódott platformokon is nyílt accesszé váltak, ami lehetőséget adott arra, hogy harmadik felek – politikai szándékkal – letöltsenek és felhasználjanak érzékeny információkat.
A Tisza Párt kommunikációja az ügy kapcsán adatlopásként értelmezi a történteket, vádolva a kormányt és a külföldi hekkereket. Másrészt, a kormánypárti kommunikáció különböző formákban próbálja elterelni a figyelmet az adatvédelmi jogsértésről, inkább a leválasztott ukrán fejlesztőkre és a potenciális külföldi visszaélésekre fókuszálva. Ennek során konkrét személyek azonosságait is felfedték, ahelyett, hogy a saját adatkezelési konfliktusaira fókuszáltak volna.
A Tisza által közzétett adatok, amelyeket a közvetlen kapcsolatfejlesztés céljából gyűjtöttek be, nemcsak hogy jogi szempontból védhetetlenek, de kiterjedt GDPR-sértésnek is minősülnek, aminek következményeként a felelősség kérdései is felvetődnek. Mindez különösen aggasztó, hiszen az érintett adatok nyilvánossá válása súlyos érdeksérelemmel járhat a regisztrálók számára. Az ügy következményeit jogi síkon kell kezelni, hiszen komoly visszaélés történt, amelynek a jogi keretei és következményei még több kérdést vetnek fel.
Az érintettek jogi védelme különféle formákban biztosított, például büntetőfeljelentés, hatósági eljárás iránti kérelem és személyiségi jogi per keretében is érvényesíthetők, attól függően, hogy az egyes érintettek milyen mértékben szenvedtek el kárt a jogsértés folytán. A büntetőjogi felelősség megállapításához elengedhetetlen, hogy a jogellenes nyilvánosságra hozatal következményei a konkrét esetekben, például zaklatás vagy munkahelyi hátrány formarendődciklik kialakulásakor bizonyossá váljanak.
Az ügy jelentősége túlmutat a közvetlen felhasználói érdeksérelmeken. A magyar politikai táj szempontjából is komoly figyelmeztetést jelent, hiszen ez rávilágít arra, hogyan bánik a hatalom a polgárok adatvédelmével, és milyen mértékben vagyunk kitéve a politikai manipulációknak. A jövő kérdése, hogy képesek leszünk-e megvédeni magunkat a jogsértésekkel és a politikai visszaélésekkel szemben.
Sepsi Tibor
