A magyarok ötödének csak egy napi élelem és víz van otthon

A magyarok ötödének csak egy napi élelem és víz van otthon

által T Ferenc

A magyarok ötödének csak egy napra elegendő étele és vize van otthon

Egyre több ország kormánya és katasztrófavédelmi hatósága kéri a lakosságot, hogy tartson otthon legalább három napra elegendő tartós élelmiszert, ivóvizet és alapvető felszerelést áramszünet, természeti csapás vagy ellátási zavar esetére. A 72 órás önellátás az Európai Unió közös stratégiájának is része, a hazai katasztrófavédelem pedig szintén ajánlja veszélyhelyzeti csomag összekészítését.

Az Európai Bizottság reprezentatív felmérése szerint a felkészültségben komoly szakadék húzódik az országok között. Míg Ausztriában a háztartások 58 százalékának, Máltán 52 százalékának, Finnországban 51 százalékának, Németországban pedig 48 százalékának van vészhelyzeti élelmiszer-tartaléka, addig Magyarországon mindössze 22 százaléknak. A sereghajtók között Lengyelország (11 százalék), Dánia (14 százalék), Portugália (14 százalék) és Bulgária (15 százalék) szerepel. Magyarország ezzel az élelmiszer-tartalékolásban a mezőny alsó harmadában, a 20–21. helyen áll.

A tartalék ivóvíz terén a magyar adat még kedvezőtlenebb: a válaszadók 11 százaléka nyilatkozott úgy, hogy van otthon főzésre és higiéniára szánt vízkészlete, ami a harmadik legalacsonyabb arány az unióban – csak Dánia (8 százalék) és Lengyelország (10 százalék) marad el mögötte. Az uniós átlag 20 százalék, az élen Ausztria, Málta, Finnország és Németország áll.

Az Eurobarométer adatai szerint Magyarországon a megkérdezettek 18 százaléka mondta azt, hogy élelmiszer-ellátás leállása esetén legfeljebb egy napig vagy még addig sem tudná élelmezni magát. Ez Romániával holtversenyben a legmagasabb arány az egész Európai Unióban, ahol az átlag 11 százalék, Finnországban, Svédországban és Máltán pedig csupán 2 százalék. További 23 százalék két-három napig tudna gazdálkodni, vagyis a magyar háztartások 41 százaléka nem bírná ki 72 óráig saját élelmiszerrel. Ugyanakkor a válaszadók 33 százaléka egy hétnél tovább is kihúzná.

A magyarok tisztában vannak a kockázatokkal: 48 százalékuk érzi magát személyesen kitettnek a szélsőséges időjárásnak – Szlovéniával együtt ez a legmagasabb arány az unióban –, 36 százalékuk pedig a kritikus infrastruktúra, például az áram- és vízellátás leállásától tart, szemben a 21 százalékos uniós átlaggal.

A felkészülés fő akadálya az anyagi és időbeli mozgástér. Arra az állításra, hogy nincs ideje vagy anyagi forrása felkészülni a katasztrófákra, a magyarok 55 százaléka válaszolt igennel, ami Lengyelország (57 százalék) után a második legmagasabb arány az unióban, miközben az uniós átlag 39 százalék, Finnországban és Hollandiában pedig mindössze 15 százalék. Ehhez társul az információhiány: a magyar válaszadók 62 százaléka szerint nincs jól felkészülve, 70 százalékuk pedig több gyakorlati tájékoztatást igényelne a hatóságoktól.

A kormányzati és uniós dokumentumok négy összeadódó kockázattal indokolják a felkészülés szükségességét: a szélsőséges időjárási eseményekkel, a kritikus infrastruktúra elleni kibertámadásokkal, az ellátási láncok sérülékenységével, valamint a geopolitikai biztonsági feszültségekkel. Az uniós ajánlások azért húzzák meg a határt az első 72 óránál, mert egy nagyobb krízis után ennyi időre lehet szükség a károk felméréséhez, az utak felszabadításához és az ellátás megszervezéséhez, addig pedig a háztartásoknak önállóan kell átvészelniük ezt az időszakot.

Az Európai Bizottság 2025 márciusában elfogadta a Preparedness Union stratégiát, amely a 27 tagállam lakosságának legalább 72 órás önellátást ajánl. Magyarországon az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság részletes útmutatót készített a legfeljebb 20 kilogrammos veszélyhelyzeti csomagról, amely nem romlandó élelmiszert, személyenként legalább egy liter ivóvizet, iratokat, készpénzt és a rendszeresen szedett gyógyszereket tartalmazza.

A nemzetközi ajánlások hossza országonként eltér: Ausztria 10–14 nap, Németország 10 nap, Svédország, Norvégia, Svájc, Észtország, Tajvan, Új-Zéland és Japán pedig egy hét elegendő tartalék betárazását javasolja. A 72 órás ajánlás vált nemzetközi alapnormává Franciaországtól és az Egyesült Királyságtól kezdve Kanadán, Mexikón és Dél-Amerikán át Izraelig és a Fülöp-szigetekig, az Egyesült Államokban pedig több napra elegendő készletet kérnek, fix óraszám megadása nélkül. Moldova épp most, november 19. és 21. között tartja első országos lakossági felkészülési kampányát, amelynek keretében családi útmutatót, vészhelyzeti hátizsákot és egy mobilalkalmazás új riasztási funkcióját mutatják be.

Ezt is kedvelheted

@2025 – Minden jog fenntartva. Tervezte és fejlesztette Budai Tükör

Please enable JavaScript in your browser to complete this form.