Paksi fenékküszöb: jelentős környezeti hatás a Dunában

Paksi fenékküszöb: jelentős környezeti hatás a Dunában

által T Ferenc

Jelentős környezeti hatást okoz a paksi fenékküszöb a Dunában

A dunaszentbenedeki faluházban tartották meg a paksi fenékküszöbbel kapcsolatos közmeghallgatást, amelyen a környezetvédelmi hatásértékelés eredményeit ismertették. A lakossági érdeklődés szerény volt, a vízügyes szakma viszont nagy számban képviseltette magát az eseményen. A környezetvédelmi engedélyezési eljárásban a hatóság arról dönt, kiadja-e a működési engedélyt.

Gacsályi József, az Országos Vízügyi Főigazgatóság igazgatója az általuk épített műtárgyról beszélt, míg dr. Havassy Sándor, a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal igazgatója a vízügy munkáját méltatta. Havassy az esemény elején felhívta a figyelmet arra, hogy a pódiumon ülők ügyfél és hatóság viszonyában állnak egymással.

Élőhelyek sérültek a kivitelezés során

Dr. Müller Zoltán természetvédelmi szakértő elmondása szerint a kivitelezési időszakban a legjelentősebb hatás a természetes meder kőszórással történő lefedése volt. Az összesen 57500 négyzetméteren sérült a fenéklakó élőlények egy része, illetve teljesen megváltozott vagy elveszett az élőhelyük. A természetes aljzat terméskővel történő helyettesítése az idegenhonos fajok megtelepedését is elősegíti, ami természetvédelmi szempontból kedvezőtlen irányú közösségi átrendeződést eredményez.

A fenékküszöb működése során a felvizen, azaz a gát felett várhatók a legjelentősebb hatások. Elsősorban a kisvizes időszakokban, 600 köbméter/szekundum és az alatti vízhozamoknál lesz jellemző, hogy a kőmű fölött jelentősen lelassul a víz áramlása. Így romlanak a Dunára jellemző áramláskedvelő fajok, például a német bucó, a paduc és a márna életfeltételei. A modellezés alapján a víz lelassulása az első egy kilométeren a legnagyobb, az 1–5 kilométer közötti szakaszon még számottevő, majd fokozatosan mérséklődik.

Melegedés és akadály a vándorló halaknak

A vízsebesség csökkenése miatt várhatóan 0,1–0,2 Celsius-fokkal emelkedik majd a Duna hőmérséklete a fenékküszöb felett, elsősorban extrém nyári melegek és alacsony vízhozamok esetén. Átlagosan meleg nyár és középvízhozam esetén a melegedést ennél kisebbre becsülik. A felmelegedés kimutatására a szakértők folyamatos hőmérsékletmérő bója elhelyezését javasolják a fenékküszöb felvízi oldalán, illetve a Duna dunaföldvári szelvényében.

A medergát korlátozza a Duna hosszirányú átjárhatóságát is a halak számára. Az értékelés szerint bizonyos vándorló fajok közepes vagy nagyobb egyedei egy sprinttel még le tudnak küzdeni egy hat méteres távot, ha nem túl nagy a vízsebesség. A fenéklakó és a kis testű halak, például küllők, csíkok, valamint az ivadékok számára azonban ez már kis sebesség mellett is áthatolhatatlan akadályt jelent. Ez főleg a vándorlási időszakban, március–júniusban probléma.

Élőhelyrehabilitációs javaslat

A kedvezőtlen hatások ellensúlyozására a szakértők többek között azt javasolták a hatóságnak, hogy írja elő egy élőhelyrehabilitációs beavatkozás megvalósítását. Az indítványozott projekt egy, a Duna-mederrel párhuzamos, másodlagos csatorna kialakításából állna a jobb part mentén egy 7 kilométeres szakaszon, amely megfelelő élőhelyet biztosítana az áramláskedvelő fajok számára.

A hajózás és az építmény jövője

Gacsályi József szerint nagy a nemzetközi nyomás, hogy mielőbb biztosítsák a megfelelő hajózócsatornát. Folyamatosak az egyeztetések a Duna Bizottsággal, a magyar fél azt ígérte, hogy feloldják a hajózási tilalmat, ha a Duna vízhozama eléri majd az 1000 köbméter/szekundumot. Az eredetileg tervezett 150 méteres szélesség nem bizonyult elégségesnek, ezért 200 méter szélesre tervezik kibővíteni a gát nyílását.

Gruber Tamás, a WWF Magyarország élő folyók programvezetője szerint az egyik legkritikusabb kérdés, hogy ideiglenesnek vagy állandónak tekinthető-e a műtárgy, illetve hogy milyen időtávra adna engedélyt a hatóság. A WWF ideiglenes, vészhelyzeti megoldásként tekint az építményre, és egy olyan megoldás előkészítését tartják szükségesnek, ami kiválthatja ezt. Álláspontjuk szerint a kisvizes időszakokban jelentős környezeti hatások várhatók, és az ilyen időszakok várhatóan egyre hosszabbak lesznek a jövőben.

Perger András, az Energiaklub energia-programvezetője többek között az iránt érdeklődött, hogy mikorra fog elkészülni a műtárgy, és kérte a dokumentációban szereplő hidrológiai adatok átláthatóbbá tételét. Gacsályi József ígérte, hogy megvizsgálják az adatok nyilvánossá tételének lehetőségét, a gát elkészültét pedig december közepére prognosztizálta. A jelenlegi elképzelések szerint a medret kisvizek idején 90 méterre szűkítik majd össze, nagy mennyiségű kőtömeget építve be, majd bontva ki újra a nagyobb vízhozamok idején.

Ezt is kedvelheted

@2025 – Minden jog fenntartva. Tervezte és fejlesztette Budai Tükör

Please enable JavaScript in your browser to complete this form.